2024, május1, szerda
A "Veszprémben verset mondtak Magyar Péternek, és a tömeg összekapaszkodva emelte égnek a kezét" című riport a műfaj legjobbjai közé tartozik, amit a szerző őszinte érzelmi kifakadásai és pátosszal kevert elérzékenyülése tesz még hitelesebbé. Ha valaki idegenként látja meg ezt a giccsparádét, azt gondolja, valami erkölcsi nagyság érkezett a városba. Nem tudjuk, mivel tudnánk segíteni a Telex hiánypótló munkáját, miután a Szabad Nép és a hungarista Összetartás, mint Rákosi és Szálasi személyi kultuszának őrei megszűntek, de talán lehetnének cserkészek vagy úttörők, akik virágot adnak át, vagy népviseletbe öltözött lányok táncolnak neki, s feltétlen ki kell vinni a búza mezőre, ahol ellenőrizheti a termést. Nem szaporítjuk a szót, inkább átadjuk a hamis és hazug pátosz koronázatlan királyának, a Telex szerzőjének a szót, hogy ő maga győzzön meg mindenkit arról, hogy ilyen borzalom már az ötvenes évek óta nem volt Magyarországon, ami biztos jele annak, hogy Magyarból igazán kiváló fasiszta/nemzetiszocialista diktátor lesz, bárki meglássa.

Halász Péter (1922-2023) író, újságíró, dramaturg, a Szabad Európa Rádió és az Amerikai Népszava főmunkatársa. 1961-től haláláig minden héten megjelent egy tárcája az Amerikai Népszavában. Az alábbiakban ezekből közlünk egy izgalmas és értékes válogatást.

Halász Péter: Karácsonyi riport

Evelyn, a lányom. Az igazat megvallva, már nincs sok kapcsolatunk, de azért változatlanul szeret. Háza mindig nyitva áll előttem. Dehát én lehetőleg nem zavarom. Nem tenne jót neki, ha sokat lábatlankodnék körülötte. Ami meg engem illett, én már jól megvagyok így, ahogy vagyok. Nekem már minden késő. De azért erre a lányra büszke vagyok.